Nemrég valaki büszkén mutatta, hogy egy chatbot kijavította a német motivációs levelét. A levél tényleg hibátlan lett. Csak éppen ő maga egyetlen mondatát sem tudta volna újra megírni, és az állásinterjún, ahol élőben kellett németül beszélnie, ez ki is derült.
A nyelvtanulás AI-val pontosan ilyen kétélű dolog. A mesterséges intelligencia (itthon MI, a keresőbe mégis mindenki AI-t ír) kiváló magyarázó, fáradhatatlan gyakorlópartner és kifogyhatatlan példamondat-gyár. Közben magabiztosan téved, nem emlékszik helyetted, és nagyon könnyen elhiteti veled, hogy tanulsz, miközben csak olvasod, amit ő tud. Ha tudod, melyik melyik, sokat nyersz vele.
Miben jó tényleg a mesterséges intelligencia a nyelvtanulásban?
Magyarázat, ahányszor csak kell
Az AI nem sóhajt, és nem néz rád úgy, mint a gimnáziumi tanárod, amikor harmadszor kérdezed meg ugyanazt. Megkérdezheted tízszer, miért „I have lived here since 2019” a helyes, és miért nem „I live here since 2019”, és tizedszer is elmagyarázza, akár a magyar „óta” felől közelítve. Kérheted úgy, ahogy egy tizenkét évesnek mondaná, vagy úgy, ahogy egy nyelvésznek. Ez valódi újdonság: korábban ennyi türelemért magántanárt kellett fizetni.
Példamondatok a saját életedből
A tankönyv példamondatai Kovács úrról szólnak, aki a postára megy. Az AI-tól kérhetsz öt mondatot a „trotzdem” szóval, A2-es szinten, a munkádról, a kutyádról vagy a debreceni hétvégédről. A saját életedhez kötött mondat sokkal jobban megmarad, mint Kovács úr postai ügyei.
Gyakorlópartner, aki nem unja meg
Szerepjátékra kiváló: bejelentkezés egy római szállodába, reklamáció a pincérnél, egy állásinterjú első öt perce németül. Kérd meg, hogy közben ne javítson, csak a végén sorolja fel a hibáidat. Így a beszélgetés nem akad el minden második mondatnál, és közben megszokod, hogy hibával együtt is tovább kell beszélni.
Írásjavítás, ha jól kéred
Ha azt kéred, hogy javítsa ki a szövegedet, egy szép, idegen szöveget kapsz vissza. Ha azt kéred, hogy jelölje a hibákat, de ne javítsa ki őket, és mondja meg, milyen típusú hiba (nem, eset, igeidő), akkor neked kell dolgoznod. A kettő közül csak a második tanít.
Miben gyenge, és miért veszélyes ez?
A legnagyobb gond, hogy ugyanazon a hangon mond igazat és butaságot. Néha kitalál egy nyelvtani szabályt, rossz nemet ad egy főnévnek, vagy olyan kifejezést ajánl, amit anyanyelvi beszélő soha nem mondana. Kisebb nyelveknél, amelyekből kevesebb szövegen tanult, ez gyakrabban előfordul, mint angolul. Kiszúrni azért nehéz, mert pontosan olyan magabiztosan közli, mint a helyes választ.
A stílussal is akadnak bajok. Hajlamos egyfajta semleges, tankönyvízű nyelvre, a szleng és a regionális változatok terén pedig megbízhatatlan. Előfordul, hogy egy beszélgetésen belül váltogatja a tegezést és a magázást, a du-t és a Sie-t, a tu-t és a vous-t, ha nem szólsz rá.
A kiejtés a gyenge pontja. Egy szöveges chatbot nem hallja, hogyan mondod a szavakat, és a hangalapú változatok visszajelzése is elég felületes. A kiejtést anyanyelvi hangfelvételekből tanuld, és vesd össze a sajátoddal.
A legfontosabb pedig: nem emlékszik helyetted. Egy jó magyarázat után úgy érzed, érted. Két nap múlva már nem. Az emlékezethez ismétlés kell, a megfelelő időközökkel, és ezt egy csevegés nem végzi el helyetted.
És túl kedves. Szinte mindenre azt mondja, hogy remek, ami jólesik, de nem visz előre. Ha nem kérsz kifejezetten szigorú visszajelzést, nem is fogsz kapni. Ha pedig nyelvvizsgára készülsz, ne tőle kérdezd meg, milyenek az Origó vagy az ECL feladattípusai, mert ezeket nem ismeri megbízhatóan. A vizsgaközpontok honlapján ingyen ott vannak a hivatalos mintafeladatok.
