Kezdjük egy kellemetlen ténnyel: a nagy európai nyelvek közül egyik sem rokonunk. A magyar uráli, azon belül finnugor nyelv, az angol, a német, az olasz vagy a szlovák pedig mind indoeurópai. Egy angol anyanyelvűnek a spanyol azért megy könnyen, mert rengeteg szó ismerős neki, egy magyarnak viszont egyetlen nagy nyelv sem kínál ilyen ingyen ajándékot. Amikor tehát azt kérdezed, melyik a legkönnyebb nyelv magyaroknak, a válasz nem a rokonságon múlik, hanem apróbb dolgokon: a kiejtésen, a nyelvtan logikáján, és azon, mennyit hallottál már belőle.
Az őszinte válasz: a legtöbb magyarnak az angol a legkönnyebb, mert gyerekkora óta benne él. Ha a nyelvet magát nézzük, az olasz és a spanyol a legbarátságosabb a fülnek, a németben meglepően sok az ismerős elem, az eszperantót pedig szándékosan tervezték könnyűre. A finn rokon, de korántsem olyan könnyű, mint a legenda tartja.
Mi számít könnyűnek egy magyar számára?
Néhány dolgot a magyar anyanyelv ingyen ad:
- Kiejtés szerinti írás. Megszoktuk, hogy nagyjából úgy írunk, ahogy beszélünk, így az olasz, a spanyol vagy a finn helyesírása nem okoz sokkot.
- Hosszú és rövid magánhangzók. Aki hallja a különbséget a kar és a kár között, az a finn, a cseh vagy a szlovák hosszú magánhangzóit is meghallja.
- Az ö és az ü. Megvannak a németben (schön, für), és a francia u is lényegében a mi ü-nk.
- Pergetett r. Az olasz és a spanyol r nekünk magától megy, egy angol anyanyelvű hónapokig gyakorolja.
- Esetek. Aki különbséget tesz a házba, a házban és a házból között, azt a német négy esete nem rémíti meg.
És amit nem ad, sőt, ami miatt szenvedünk:
- Nyelvtani nem. Nálunk nincs. Se hímnem, se nőnem, se der, die, das, és nincs külön he és she sem. A magyar ember angolul évekig keveri a he-t és a she-t, mert a fejében mindenki „ő”.
- Elöljárószók. Mi a szó végére tesszük, hogy „-ban”, ők elé, hogy „in”. Ezt meg kell szokni.
- A szókincs. A jövevényszavakon és a nemzetközi szavakon kívül szinte mindent elölről kell tanulni.
A legkönnyebb nyelv magyaroknak: rövid áttekintés
| Nyelv | Ami segít | Ami nehéz |
|---|---|---|
| Angol | iskola, filmek, munka; nincsenek nemek, kevés végződés | az írás és a kiejtés eltér, sok igeidő, he és she |
| Olasz | kiejtés, helyesírás, pergetett r | két nem, sok igeidő, kötőmód |
| Spanyol | tiszta magánhangzók, r, kiejtés szerinti írás | ser és estar, kötőmód, gyors beszéd |
| Német | iskolai alap, jövevényszavak, esetek, igekötők | der, die, das, szórend, melléknévragozás |
| Eszperantó | szabályos nyelvtan, kiejtés szerinti írás | kevés élő közeg |
| Finn | esetek, magánhangzó-harmónia, nincs nyelvtani nem | a szókincs alig ismerős |
| Francia | az ü és az ö hangja megvan | néma betűk, orrhangok, helyesírás |
Angol: a legkönnyebb kezdés, nem a legkönnyebb nyelv
Az angol nyelvtana kifejezetten vendégszerető: nincsenek nemek, a főnevek alig változnak, az igéknek jóformán egy-két végződésük van. Ráadásul te már ismered: az iskolából, a filmekből, a játékokból, a munkahelyi e-mailekből. Ezt az előnyt egyetlen más nyelv sem tudja behozni.
A nehézség máshol van. Az írás és a kiejtés köszönőviszonyban sincs egymással (though, through, tough). A magyar ember a th helyett sz-t vagy d-t mond, a w helyett v-t. És ott vannak az igeidők, főleg a present perfect. Magyarul azt mondjuk, „2019 óta itt lakom”, jelen időben, ezért születik meg annyi „I live here since 2019”. A helyes forma: I have lived here since 2019.
Olasz és spanyol: a fülnek könnyű
Ha csak a hangzást nézzük, ez a kettő a legkönnyebb a magyar szájnak. A magánhangzók tiszták, az r pereg, és a szavakat nagyjából úgy írják, ahogy kiejtik. Egy apró csapda: a spanyol és az olasz a inkább a mi á-nkra hasonlít, csak röviden, nem a magyar a-ra. Aki ezt egyszer meghallja, azonnal kevésbé hangzik magyarosan.
Az igeragozás sem ijesztő: a magyar ige is személyenként változik, nálunk ráadásul alanyi és tárgyas ragozás is van, úgyhogy hat igealak egy sorban nem okoz sokkot. A nehézség az igeidők számában és a kötőmódban van, amit a tankönyvek B1 körül vetnek be, és ami sok tanulót hónapokra megakaszt. A spanyolban külön fejezet a két „lenni”, a ser és az estar. A nyelvtani nemet pedig itt is minden főnévvel együtt kell megtanulni.
Német: ismerősebb, mint hinnéd
A németet sokan az iskolából ismerik, Ausztria pedig a szomszédban van. A jövevényszavaink egy része egyenesen onnan jött: a spájz, a sparhelt, a firhang, a cvikker, de a stimmel és a smucig is. Meglepő módon a nyelvtan egy része is ismerős. A német elváló igekötős igék úgy viselkednek, mint a mi igekötőink: az „Ich rufe dich an” mondatban az igekötő leválik, és máshová kerül, ahogy nálunk is „felhívlak”, de „nem hívlak fel”.
A gond a nemekkel kezdődik. Der Tisch, die Tür, das Fenster: a nemet minden szóval együtt kell megtanulni, és a névelő az esettől függően tovább változik. Erre jön a szórend, ahol a mellékmondatban az ige a mondat legvégére vándorol. A németet ezért sokan könnyűnek érzik A2-ig, és nehéznek B1 után. Mindkettő igaz.
Eszperantó: szándékosan könnyű
Az eszperantót a 19. század végén tervezték azzal a céllal, hogy gyorsan meg lehessen tanulni. A főnevek -o-ra, a melléknevek -a-ra végződnek, az igeragozásban nincs kivétel, és mindent úgy írnak, ahogy kiejtenek. Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgát is lehet tenni belőle, és hosszú évekig sokan épp ezért ebből szerezték meg a diplomához szükséges papírt.
Az őszinte hátrány: kevés helyen fogod használni. Nincs ország, ahol eszperantóul vásárolnál be, és a sorozatok sem ezen a nyelven készülnek. Bemelegítésnek viszont nem rossz: aki egyszer végigment egy teljes nyelven, utána bátrabban kezd bele a következőbe.
Finn és észt: rokon, de nem ismerős
A finn a legtöbb magyar fejében úgy él, mint a „könnyű, mert rokon” nyelv. A valóság vegyesebb. A szerkezet tényleg ismerős: a finnben is esetek vannak, nincs nyelvtani nem, van magánhangzó-harmónia, és a birtoklást is hozzánk hasonlóan fejezi ki: a „minulla on” szó szerint „nálam van”, nagyjából úgy, mint a „nekem van”. A híres példamondat is igaz: „Eleven hal úszik a víz alatt”, finnül „Elävä kala ui veden alla”.
Csakhogy ez a mondat épp azért híres, mert kivétel. A két nyelv több ezer éve vált el, a közös eredetű szavak nagy része annyira megváltozott, hogy ránézésre nem ismered fel, a mindennapi szókincs pedig szinte teljesen új. A finn tehát a nyelvtani logikájában barátságos, a szókincsében idegen. Az észt ugyanez, megfejelve a háromféle hangzóhosszúsággal, amit még a mi hosszú-rövid fülünk is nehezen hall meg.
Francia és a szláv szomszédok
A franciában meglepően sok minden ismerős: az u hangja a mi ü-nk, az eu sokszor a mi ö-nkhöz áll közel. Ettől még a francia helyesírás külön tantárgy, a néma betűk és az orrhangok pedig hónapokig zavarba hoznak.
A szlovák, a horvát, a szerb vagy a lengyel felé kis kaput nyitnak a szláv jövevényszavaink: asztal, ablak, szombat, péntek, csütörtök, kovács. A nyelvtan viszont komoly: három nyelvtani nem, hat-hét eset, és az igeszemlélet, ami a legtöbb igénél két alakot jelent. Ha pedig a cseh felé kacsingatsz, a „strč prst skrz krk” mondat jó előzetes arról, mi vár rád a mássalhangzó-torlódásokkal.
Gyakori kérdések
Melyik a legkönnyebb nyelvvizsga?
Az, amelyik nyelvből a legjobb vagy. Komolyan: egy közepesen tudott angolból könnyebb vizsgázni, mint egy nulláról kezdett olaszból. Ha a nyelvet még választhatod, az eszperantó tényleg gyorsan megtanulható, és a formátum (egynyelvű vagy kétnyelvű) gyakran többet számít, mint maga a nyelv. A B2-es nyelvvizsgáról itt írtunk részletesen.
Tényleg könnyebb a finn a magyaroknak?
A nyelvtani logikája igen, a szókincse nem. Az elején jó érzés, hogy az esetek és a ragok rendszere ismerős, de a szavakat ugyanúgy egyenként kell megtanulni, mint bármely más nyelvben.
Melyik nyelvet tanuljam az angol után?
Ha a munka a cél, a németet: Németország és Ausztria a legfontosabb gazdasági partnereink közé tartozik, és angol után a germán szókincs is ismerősebb (Haus, Wasser, Buch). Ha az öröm, akkor az olaszt vagy a spanyolt, mert ott hamar jön a sikerélmény. Hogy melyikhez nagyjából mennyi idő kell, itt számoltuk ki.
Hogyan döntsd el a saját nyelvedet?
Elmélet helyett a legjobb teszt a saját füled. A Qlangón 80 nyelv közül választhatsz, a kurzusok A1-ről indulnak, és a nyelvek táblázatában azt is látod, melyiknél meddig mennek a szintek. Ha két-három nyelv között hezitálsz, ne olvass róluk többet. Csináld meg mindegyikből az első leckét még ma, és figyeld meg, melyiknél nyomnád meg szívesebben a következőt.
